Amikor megterveztük, hogy Portugáliába megyünk nyaralni semmi más nem volt előttem, csak azok a netes képek, ahol a sziklák félig a vízben vannak, és mégis közéjük lehet menni. Erről egy – háttérképes oldalról – letöltött kép volt a telefonomban, egészen addig, míg el nem jutottam Lagosba, mert azután persze kicserélődött arra, amit saját szememmel láttam és saját kezemmel fotóztam, ugyanis talán joggal mondhatom, hogy soha életemben nem láttam még ilyen gyönyörűséget.
A természet kitartóan végezte a munkáját és igazán kamatoztatta művészi készségeit. Az egész hely teljesen bűvkörébe tart a mai napig és nem enged szabadulni.
Lisszaboni városnézős napok után nagyon jól jött egy kis láblógatós pihenés, a parton semmit tevés, a vízben lubickolás, szeretek várost nézni és először úgy tartottam, lehet sok lesz a négy nap tengerparton.
Aztán rá kellett jönnöm, lehet itt is látnivalót találni és nem kevés idő bebolyongani az egész környéket. Így hát megérkezvén Portugália legdélebbi részén, az Algarve tartományba, felkerestük az Atlanti-óceán partján fekvő legszebb helyeket, városokat és bejártunk ungot-berket.
Lagos volt számomra a legkedvesebb hely, mind strandolás, mind város szempontjából. Partszakaszai annyira különbözőek, hogy két egyformát nem találunk.
Ezeket a partszakaszokat mindenképp érdemes meglátogatni ott létünk alatt:
Porto de Mos Beach
Kellemes kis partszakasz, a víz hideg, a levegő forró, tökéletes egyveleg egy kis strandoláshoz.
Semmi különleges nincs, csak a hely szépsége maga, hosszú homokos rész tipikus strand övezet. Amerre csak a szem ellát óceán és homok, ez a partszakasz olyan mintha két a szikla határolna körbe a vizet. Érdekes volt, hogy hiába strand terület, mégis annyira kevesen voltak, nem kellett senkit kerülgetni, nem volt kellemetlen tömeghatás.





Ponta da Piedade
Van, egy világítótorony egy hegytetőn, oda kocsival fel lehet menni, parkolás után kötelező sétálva bejárni a lankás hegyoldalakat, kisebb sziklákat, és ha felérünk a tetejére a kilátás, ami ott vár ránk lenyűgöző. Belátni az egész óceánt.
Lagosban vannak a leggyönyörűbb partok, így hiába voltunk minden nap más városban, útban hazafelé mindig megálltunk egy másik partszakasznál és mindig kaptunk valami újat.
Praia do Camilo
Számomra ez volt a legkedvesebb partrész. Fent a parkolónál van egy hangulatos étterem, ahol a teraszon ücsörögve rálátni az óceánra igazán hatásvadász, már a jó értelemben. Innen lefelé 222 lépcső (igen, megszámoltam) vezet le egészen az óceánhoz. Megéri megtenni!

Odalent kedves kis homokos partrész található, ahol a sziklákba vájt járatokon át lehet menni a szomszédos partrészre. Itt teljesen megszűnnek a város és az emberek zajai, csak a tenger és a sziklák.
Praia Dona Ana
Egy igazi strandolós rész, ami különleges volt benne, hogy az egész partszakasz tele van kagylókkal. Némelyik teljes egészben, némelyik már csak összetaposva, úgy, mintha egy szőnyeget alkotna a homokban.
Természetesen, mint mindenki más is, én is elindultam egy kis kincsvadászatra…

Student Beach
Egy hosszú nap után hazafelé menet, úgy gondoltuk „partizánkodunk” még egy sort a parton, de most egy másikon, és megint valami különlegesre bukkantunk. Sosem láttam még élőben, ilyen két szikla között átívelő híd szerűséget. Este, szürkületkor is ugyanolyan csodálatosan szép a part, mint nappali fényekben. Szeretem a tenger esti morajló hangulatát.
Lagos Stairs Playa
Ahogy az árapály dagály játszik a vízzel – és ha olyan időben érkezel, ez a partszakasz (is) teljesen sétálható, picivel később már víz borít mindent – mesébe illő.
Összességében Portugáliában egy csodálatos helyet – Lagost- zártunk a szívemünkbe! És hamarosan mutatom, miért érdemes még idelátogatni.

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél egy szuper közösség része lenni, gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához vagy megtalálsz még az
Instagramon: @astride99
Tiktokon: @somogyieszter9
Szeretettel várlak!
(A cikkben található képeket én fotóztam, felhasználása engedélyköteles! Köszönöm)