Hol veszett el varázsa?

Egy nap arra ébredsz, hogy a kapcsolatod Vele, melyről azt hitted oly szépen halad a saját medrében és amelyben oly boldogok vagytok fenekestől felfordul. Keresed, kutatod, hol veszett el igazi varázsa. Elmélkedsz a változáson, ami végbement és egyúttal az egész végét jelentette.

Folyton oda lyukadsz ki, ez a hajó elment. Hiába görcsösen ragaszkodsz a meglétéhez. De már rég nem azt az élményt kapod, amit eddig. Elmúlt a varázs és kegyetlen nehéz beismerni, hogy már nem tesz boldoggá, az, amire annyira vágytál. Kegyetlen tőrdöfés elismerni, hogy amiért eddig kútba ugrottál volna, az ma már nevetség tárgyat képezi szívedben.

Jelentéktelen bohókás érzelmi vihar volt az egész. Elmúlt és olyan csöndben elhaladt melletted, hogy észre sem vetted mikor lett vége. Fájó érzés arra gondolni, hogy soha többet nem jön vissza az a pillanat, mely annyira varázslatos volt. Hogy nincs több új pillanat. Vagy ha van is, már közel nem olyan lélekemelő. Lehullt a lepel, nincs több Illúzió!

Ez ennyi volt! Mindent kihoztál belőle, amit csak lehetett. Amit csak tudtál. Amennyit engedett és amennyit rád szánt. Könnybe lábadt szemmel vezeted végig a gondolataidat a leltárjegyzékeden, mennyi fáradság, mennyi energia, mennyi könny, mennyi emlék, hány hosszú év gyötrődése áll mögöttetek.

És számtalanszor felteszed újra és újra a kérdést magadnak, biztos, hogy már nem akarod? Biztos hogy már nem lehet visszacsinálni?

És a válasz, kegyetlen. Nem, nem akarod visszacsinálni. Biztos. Érzed a lelkedben is. Hiába. Már nem olyan, mint rég. Már nem tesz boldoggá, ami van. Kevés lett vagy sosem volt több.

Megelégelten belenyugszol abba, hogy mint minden, ez is elmúlt. Kihoztad belőle, amit lehetett. Szép volt jó volt. De haladni kell tovább és élni tovább az életed megannyi újdonságért, a régi szép pillanatokra pedig mindig szeretettel fogsz visszagondolsz.

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni? Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

(Kép: DanielaElena képe a Pixabay -en.)

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top