Reményt vesztett álmaink után futva szétrobbanó izgalommal szállunk vonatra.
Minden sejtünkben érezzük, érkezésünk más lesz, mint eddigi életünk.
A vonat hatalmasat szisszen hanyatt dőlve merengünk a mezőkben gyönyörködve álmainkat keressük.
Mikor végre megérkezünk ott vár ránk a csoda maga.
Szaladunk, rohanunk, hogy mindent lássunk, bele sem gondolunk, hogy utunk ugyanaz marad, hiába járunk máshol.
A tömegben sodródva keressük a kijáratot, senki nem ismer, senki nem figyel.
Boldogságunk határtalan, mígnem rájövünk, mindegy hova megyünk, mindegy honnan jöttünk, a jövőnk csak mi ismerjük.
Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni?
Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!
Astrid Ajánlata:
