Hányszor fordult már elő, hogy a továbbhaladás reményében, minden érzelmet egy ünnepélyes mosoly mögé próbáltatok elrejteni? Tudjátok mire gondolok?! Tipikusan arra a helyzetre, amikor egy rég nem látott ismerőssel véletlenül összehoz a sors és félig rohanás közben odaveti a tipikus kérdést az utcán, a buszon, a bolt ajtóban: „Hogy vagy? Hogy vagytok?” vagy a mókásabb: „Jól vagy? Jól vagytok? És erre miféle választ lehet adni, mintsem azt, hogy „jól, köszönöm.” És bevágsz mellé egy hatalmas mosolyt bizonyítékul.
Közben pedig kaotikusabb az életed, mint bármikor, úgy érzed magad mintha elgázolt volna három busz, két villamos, otthon elromlott a létező összes elektromos cuccod, összevesztél mindenkivel, akivel csak lehetett, a havi hiszti rohamaidat kimaxoltad, hullámzó kedélyállapotod közepén néha egy vödör kávét, néha egy marék nyugi bogyót kívánsz.
Mégis magadra erőlteted azt a kedves mosolyt, amelyről ezeket a sárga fejeket mintázták 😀 😀 😀 és csak annyit mondasz köszönöm jól. Hozzá bőszen bólogatsz, hogy a leghitelesebb módon add elő, minden rendben. Haladjunk tovább.
Persze a jó modor jegyében visszakérdezel, nyilván hasonló válasz reményében.
Arra kellett rájönnöm, ugyanezek a dolgok működnek írásban is, annyi különbséggel, hogy itt online, meg sem kell magunkat erőltetni, egyszerűen odabiggyesztjük ezt a kis sárga fejet 😀 és kész is.
Közben pedig romokban heverve kibőgött szemmel ülhetünk a monitor előtt. Semmi gyanakvó kérdés, semmi lebukás, állapotfelmérés rendezve, mehetünk is tovább. Ez van. A gyors és fejlett technika világában már csak így megy.
😀 😀
Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni? Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!