Néha, kell az álmokban élni! Néha, kell hogy optimisták legyünk! Néha kell hinni, hogy valóra válik, néha hagyni kell, hogy minden a saját lefolyásában haladjon. Nem változtathatod meg a megírtat, nem változtathatod meg a megváltoztathatatlant, elfogadni, átélni, megérezni tudod csak azt. Hagyni, hogy egy kicsit minden rendben legyen, nem félni, nem aggódni, csak lebegni, és… Néha, kell az álmokban élni olvasásának folytatása
Hónap: 2015 január
Elveszett…
Mindig csak akkor jövünk rá, mink van, amikor elvesztjük azt. Elmegyünk mellette, keresztül nézünk rajta, természetes dolog, hogy létezik, mint ahogy az is, hogy velünk van. Értékét csak akkor ismerjük meg, ha már nincs. Hiánya felemészt, vágyakozásunk már-már kibírhatatlan, akkor számot vethetünk azzal, hol rontottuk el. Helyre hozhatjuk talán, de ugyanolyan, mint volt sosem lesz.… Elveszett… olvasásának folytatása
Már álmomban sem talállak…
Nem az a magány, amikor nincs kihez szólni, amikor egyedül vagyunk óriási lakásunkban, fel-alá járkálunk, és vágyunk valaki társaságára, bárki legyen is az. Magányosak főleg szívünkben lehetünk. Amikor éjszaka párnánkra hajtjuk a fejünket, a sötétben a plafonra meredünk és ráébredünk, nincs kire gondolnunk, ki álmainkban járt, már tovatűnik, végérvényesen megszűnik. A gondolat, hogy nincs többé… Már álmomban sem talállak… olvasásának folytatása
Helló Világ!
Üdvözlök Minden Kedves Olvasót a Cafeblogon! Bejegyzéseim legtöbbjét Ti ihlettétek elmesélt élet történeteitek alapján. Köszönet érte! És jó szórakozást az itt töltött idő alatt! -Astrid- ui: Facebookon is megtaláltok: astrid.cafeblog.hu
Astrid blog 