Olyan furcsa érzés, amikor előre meg van szervezve egy buli, egy találkozó vagy egy rendezvény, biztos a részvételi szándékunk egészen pár órával a kezdetéig, mert mire odakerül a sor, mégis teljesen lenullázódik a kedvünk. Csak küszködünk magunkkal, mit vegyünk fel, hogy menjünk, mikor induljunk, húzzuk az időt, és csak nyűglődünk. Már-már azon gondolkozunk, inkább lemondjuk az egészet és nem megyünk sehová.
Nekem ilyenkor mindig, Anyukám egy régi jó mondása jut az eszembe, miszerint ha ennyire nincs kedvünk menni, akkor fogjuk magunkat a legjobban érezni, ott megjön igazán a kedvünk és minden szuper lesz.
És ha hiszitek, ha nem, nálam ez tényleg beválik. Ha nagyon nincs kedvem, a végén mindig szuperül érzem magam és a legjobb élményekkel gazdagodok.
El kell áruljam, nem volt ez másképp most sem, a pénteken és szombaton megrendezésre került két napos Cosmopolitan Blogger nappal sem. Olyan nyomott voltam, kuckóztam volna inkább a kanapén, a tejeskávémmal és a filmjeimmel, ehelyett pedig Budapestre csomagoltam egy két napos rendezvényre.
Persze mondanom sem kell, hogy Anyukámnak ismét igaza lett! Mikor a helyszínre értem, az a kellemes felismerés tudatosult bennem, hogy egyre több embert ismerek a blog írók közül, akikkel szívesen találkozom. Rengetem ismerős arc jött felém mosolyogva, puszi-puszi, kérdeztek a hogylétem felől, megtárgyaltuk melyikünk min munkálkodik épp, mik a tapasztalatok, aztán teljesen belekeveredtünk a Cosmopolitan forgatagába: kávé, süti, ajándékok, fotó, fotó, fotó, előadások, díjátadó, még több ajándék és még több közös fotó.
És számomra mi volt a két nap konklúziója? Egyrészt az, hogy még ha néha hullámvölgyeim is vannak az írással kapcsolatban, mégis szeretem, amit csinálok. Szeretnék fejlődni és folytatni, amit elkezdtem.
Másrészt pedig azt tanultam meg, hogy mindig legyen véleményem és azt merjem mindig kinyilvánítani, leírni és felvállalni! Én legyek én!
(Mindez sablonosan hangozhat, de elég, ha párszor beadjuk a derekunkat olyan cikkeknek, amelyek nem szívből jönnek és elnyomhatják a saját hangunkat. A szenvedélyből szenvedés lesz és egy hobbiból munka. Olyan munka, amiért nem mosolyogva kelünk ki reggel az ágyból.)
Köszönöm Cosmpolitan Blogger Days ezt a szuper két napot! Örültem, hogy találkozhattam Veletek és azoknak is, akiket most ismertem meg!
Szeretnél Te is egy szuper közösség része lenni? Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!
Astrid blog 