Ablak a Világra, Gondolataim - 30 napos bloggerkihívásban, Kezdőlap

Mindig tiéd a döntés!

Bloggerkihívás 20. napja. Túl vagyok a kihívás kétharmadán, és igazán meglepő, hogy ennyire „kitartó” vagyok. A mai téma pedig ismét megmozgatja az ember fantáziáját: Tíz év múlva itt szeretnék tartani.

Ha visszatekintek az elmúlt tíz évemre, meglepő milyen sok víz lefolyt a Dunán, milyen sok esemény, és várva várt fordulat volt, és természetesen sok váratlan esemény is történt, amiről nem mondtam volna meg korábban, hogy lesz ilyen is.

Hiszek abban, hogy hogy semmi sem történik ok nélkül. Minden élethelyzetben jogunk van és lehetőségünk a választáshoz. Mi magunk hozzuk meg, adott pillanatban számunkra mindig a lehető legjobban a döntést (És ebbe a halogatás is beletartozik, hisz az is egy döntés). Aztán csak később jövünk rá, hogy jó irányba indultunk vagy vissza kell fordulnunk és újra próbálkoznunk.

A feladat azt kéri, hogy határoljam be magam, tíz év múlva hol szeretnék tartani. Nos egy biztos, ha meghatározom, ha nem, akkor is állandó mozgásban vagyunk, így már nem itt fogok tartani, ami jó érzéssel tölt el.

Korábban mindig féltem a változásoktól, néha még mindig nehezem viselem őket, de legalább most már lehetőségként gondolok rájuk, és igyekszem a lehető legjobban megélni a pillanatok adta helyzeteket.

Kellenek a tervek, az álmok, mert az motivál minket a mindennapokban. Céljaim, álmaim, terveim nekem is vannak, de ha nem bánjátok egyelőre megtartom magamnak őket!

Szeretettel: Astrid

Szeretnél csatlakozni a kihíváshoz? Itt megteheted: Bloggerképző Facebook Csoport

Astrid Facebook oldalának közösségéhez pedig itt tudsz csatlakozni:  Astrid Facebook oldala

Főkép Orange Fox képe a Pixabay -en.

Ablak a Világra, Kezdőlap, Ünnepi

Időutazás az András napi férjjósló hagyományokba

Korábban már meséltem a Luca napi férjjóslásról, amiről bővebben itt olvashattok:

Luca napkor megtudhatod, ki lesz a férjed

Igen ám, de így karácsony közeledtével nem csak a Luca nap volt tele hagyománnyal és babonával, hanem november 30-án András nap is a jóslások éjszakája lett. Ugyanis a férjhez menni kívánó lányok ezen a napon is megjósolhatták jövendőbelijüket.

És hogy hogyan tették ezt főként a nagymamáink korában?

Ahhoz egy kicsit idő utaznunk kell, a globális felmelegedés teljes felismerése és elfogadása elé, amikor még András napon minden tájat fehér hó paplan borított. Amikor még autók helyett szekérrel és gyalog közlekedtek az emberek. És amikor mobil csevegők helyett egymás társaságára vágytak. A mindenmentes tudatos étkezéseket pedig a disznótoros előzte meg.

Ugyanis a férj jósláson kívül András napja jeles még a disznóvágásokról is, ilyenkor kezdődtek meg és egészen –az adventi időszakot kivéve – farsangig tartottak.

Ilyenkor falun, összegyűlt a család, barátok, rokonság, szomszédok és disznóvágás keretében egy jó kis lakoma alakult ki, minden finomsággal bővelkedve: hurka, kolbász, disznótoros, töltött káposzta.

Igen, időgépünkkel meg is érkeztünk!

1

aliceabc0 képe a Pixabay -en

A férjjósló praktikákat a hajadon lányok előszeretettel alkalmazták:

Sok helyen a Luca napi gombócot András napján főzik. Erre mifelénk ez megmarad Luca napra.

Nagymamám korábban azt is elmesélte, hogy a lányok András napján megálmodják jövendőbelijüket, sok helyen ez kiegészül azzal, hogy egy férfi ruhadarabot kell a párna alá tenni. Szerinte ez anélkül is sikerül.

Más helyeken a lányok éjjel a disznóólhoz lopakodtak és megrugdoshatták az ól ajtaját, ahányat röfögött a malac, annyi év múlva mentek férjhez. Ha nem ébredt fel a disznó, az azt jelentette, a lány még abban az esztendőben férjhez megy. Annak is volt jelentősége, hogy az anyadisznó röfögött-e, vagy a malac. Az első esetben a leendő férj özvegyember, a másikban legényember lesz.

kucu

Photo by James Frid from Pexels

Máshol viszont az ólomöntésben hittek. A forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen alakzat jön ki belőle, és ebből igyekeztek kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását.

Nos, belátom, ezeket ma már elég nehéz lenne kivitelezni, főleg itt városon, se disznó, se ólom.

Vagy elég, ha csak lemegyek a szomszédhoz, megrugdosom az ajtaját, ha kiköszön és elküld nyaralni az röfögésnek számít?!

Nah jó, gonosz viccet félre téve, lányok figyeljétek, András nap éjjelén kivel álmodtok, mert az álom megmutathatja jövendőbelitek kilétét. Talán ez a legegyszerűbb, amit tehetünk mi itt városlakók!

fantasy-3668208_1920

Enrique Meseguer képe a Pixabay -en

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni? Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

Főkép:  cocoparisienne képe a Pixabay -en.

Kezdőlap, Kristály

Mert álmodozni jó

Varázslat, lila köd, rózsaszín szemüveg, bárhogy hívhatod, ez az érzés az, amely elvakít, felemészt, nyomorba dönt.

A boldog pillanatok megélése utáni görcsös kapaszkodás, az érzés, amelyet nem akarunk elengedni, újra és újra át akarjuk élni. Az érzés, amely boldoggá tesz, már csak akkor is, ha rá gondolunk. Velünk van a melegsége, szeretet érzetet nyújt.

Egy élmény továbbgondolása, várakozás, vágyakozás, és annyi lehetőség tárja fel közben a kapuit. Fikciók kitalálása, a fantázia játéka. Amely megvalósulni látszik elménkben.

A remény újra feléled, van tovább. Ezzel megmagyarázhatatlan boldogságot hoz. Mosollyal az arcunkon hanyatt dőlünk, becsukott szemmel hagyjuk tovább álmodni a valóságot. Elképzeljük, mi lehet még újra és újra megint.

Lebegés, melegség és mosoly. A pillanat varázsa, egy szív melengető érzés, mely áthat.

Varázslat, lila köd, rózsaszín szemüveg kérlek, ne tűnj el soha az életünkből!

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni?

Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

Astrid Ajánlata:

https://astrid.cafeblog.hu/2017/03/17/egy-lany-naplojabol-a-szerelem-vak/

https://astrid.cafeblog.hu/2016/02/25/szerinted-mi-a-szerelem-ellentete/

https://astrid.cafeblog.hu/2017/03/02/vedd-eszre-minden-kivansagod-teljesul/

Kép: https://www.pexels.com/photo/red-sun-purple-dream-2220/

Kezdőlap, Kristály

Ki tudja hová tartunk, ki tudja honnan jöttünk, saját utunk csak mi magunk ismerhetjük

Reményt vesztett álmaink után futva szétrobbanó izgalommal szállunk vonatra.

Minden sejtünkben érezzük, érkezésünk más lesz, mint eddigi életünk. 

A vonat hatalmasat szisszen hanyatt dőlve merengünk a mezőkben gyönyörködve álmainkat keressük.

Mikor végre megérkezünk ott vár ránk a csoda maga.

Szaladunk, rohanunk, hogy mindent lássunk, bele sem gondolunk, hogy utunk ugyanaz marad, hiába járunk máshol.

A tömegben sodródva keressük a kijáratot, senki nem ismer, senki nem figyel.

Boldogságunk határtalan, mígnem rájövünk, mindegy hova megyünk, mindegy honnan jöttünk, a jövőnk csak mi ismerjük.

11130120_357258391132961_5133489584690243010_n
M. Schmidt János képe

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy szeretnél egy szuper közösség része lenni?

Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

Astrid Ajánlata:

Így kezdhetsz új életet

Már álmomban sem talállak…

Így ronthatod el, ha szereted

Kezdőlap, Kristály

Néha, kell az álmokban élni

Néha, kell az álmokban élni!

Néha, kell hogy optimisták legyünk!

Néha kell hinni, hogy valóra válik, néha hagyni kell, hogy minden a saját lefolyásában haladjon.

Nem változtathatod meg a megírtat, nem változtathatod meg a megváltoztathatatlant, elfogadni, átélni, megérezni tudod csak azt.

Hagyni, hogy egy kicsit minden rendben legyen, nem félni, nem aggódni, csak lebegni, és boldognak lenni.

Mosolyogni.

Nem folyton várni, hogy mikor jő el a halk megtorlás, mely éjjelente a kaszát lengeti fejed fölött.

Csöndben némán, behunyt szemmel álmodni a valóságot, hagyni, hogy így legyen és csak akkor félni, amikor eljött az ideje!

Néha kell az álmokban élni

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy csak szeretnél egy szuper közösség része lenni?

Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

Astrid Ajánlata:

https://astrid.cafeblog.hu/2016/10/27/csodaorszag/

https://astrid.cafeblog.hu/2016/09/15/miert-roma-iii-resz-minden-ut-romaba-vezet/

https://astrid.cafeblog.hu/2016/02/05/titkok/

Kezdőlap, Kristály

Már álmomban sem talállak…

Nem az a magány, amikor nincs kihez szólni, amikor egyedül vagyunk óriási lakásunkban, fel-alá járkálunk, és vágyunk valaki társaságára, bárki legyen is az.

Magányosak főleg szívünkben lehetünk.

Amikor éjszaka párnánkra hajtjuk a fejünket, a sötétben a plafonra meredünk és ráébredünk, nincs kire gondolnunk, ki álmainkban járt, már tovatűnik, végérvényesen megszűnik.

A gondolat, hogy nincs többé beleég annyira az agyunkba, hogy azt már a szívünk is érzi.

Így minden gondolat róla egy illúzió, egy semmit mondó szubjektív képzelet.

Csak színes árny, amely teljesen elrugaszkodva a valóság talajától még álmunkban sem állja meg a helyét.

Nincs többé.

Ilyenkor vagyunk igazán magányosak. Ilyenkor, amikor már az álmaink (is) üresek.

Tetszett a bejegyzés? Érdekelnek hasonló tartalmak? Vagy csak szeretnél egy szuper közösség része lenni?

Gyere és csatlakozz az Astrid Facebook oldalához. Szeretettel várunk!

Astrid Ajánlata:

Nem vagy magányos!

Csak egy fénykép

Meddig boldogít a pénz?

(Kép: pixabay.com)