Ez a legcsodálatosabb film, amit valaha láttam

Art mozikban való megjelenése során találkoztam először ezzel a filmmel, elsőre is lenyűgözött és másodjára mikor más családtagommal néztem, szintén érdekesnek találtam és sikerült felfedeznem benne újabb és újabb dolgokat.

Sokkolóan hat az emberre az a felismerés, mennyire sok színű tud lenni a világunk és mi mégis milyen kis részében élünk, amiről azt gondoljuk az az egész világ. A film ablakot nyit olyan dolgokra is, amelyekkel talán sosem találkoznánk a mi szorgos dolgos mindennapjainkban.

És miért ilyen különleges ez a film?

A Samsara – a lét örök körforgása címmel jelent meg, egy csodálatos dokumentumfilm arról, hogy milyen különlegesen szép és kegyetlen tud egyhuzamban lenni a világunk. Mark Magidson és Ron Fricke több mint 5 év alatt forgatták le a filmet. A különlegessége, hogy 70 mm-es filmre vették fel a 25 különböző ország jellegzetes szokásairól készült lélegzetelállító képsorozatokat, amelyek szemben állnak egymással. A világ keleti nyugodt, hithű része a sűrű, rohanó nyugati forgataggal szemben. A helyszínek változatosak, szent helyek, ipartelepek, gyárak, katasztrófa sújtotta területek, börtönök, természeti csodák által objektíven mutatja be, milyenek is vagyunk mi valójában, emberek.

A film lényegének középpontjában a körforgás áll, visszatérés az eredeti állapothoz, ezáltal a film elején szereplő táncosnő egy keretet ad a filmnek. A film címe a „samsara” szó jelentése is, örök körforgást, az újjászületés állandó meglétét jelenti.