A 30 napos bloggerkihívás 23. napjához értünk, a mai téma pedig: Mi jut eszedbe arról, hogy „kisállat”.
Korábban a kihívás keretein belül már meséltem nektek arról, hogy mennyire tudok félni idegen kutyák társaságában.
Ebből kifolyólag én inkább a macskapártiak táborát erősítem. Így, ha kisállatról beszélünk, nekem mindig a mi kis házikedvencünk jut az eszembe, az én drága cirmosom, Mici. Sajnos már nincs közöttünk, 13 évet élt, ami macska időkben nagyon szép kor.
Nagyiméknál falun élt, igazi házi cica volt, házon belül is volt helye, illetve házon kívül is szívesen garázdálkodott. Gondoljátok el Garfieldot csak iromba szürkében.
És hogy miért volt Garfield? Tipikus macskásan önző egyénisége volt, imádott nassolni, vadászni és kihasználni minket, akik szívesen simogatták, kényeztették és játszottak vele, amíg neki jól esett.
Nagyim gyakorta szerette ellátni kis tejszínhabbal, sütivel, tejeskávéval, és olykor-olykor lesütött túrós csuszával. Esténként tv előtt szívesen rágcsált kis pom-beart…nagyimmal együtt. Átlagos házi macskának nézett ki, ám besértődött, ha érkezésünkkor neki külön nem köszöntünk. Olyankor fal felé fordulva ült és tüntetőlegesen kivonta magát a társaságból.
Így évekkel később is szívesen emlékszünk rá vissza és mindannyiunknak nagyon hiányzik!
Szeretnél csatlakozni a kihíváshoz? Itt megteheted: Bloggerképző Facebook Csoport
Astrid Facebook oldalának közösségéhez pedig itt tudsz csatlakozni: Astrid Facebook oldala
Astrid blog 